A kézi kötés anyagai és eszközei.
Síkkötés és körkötés.
A kézi kötés a hurkok vagy más néven a szemek képzésén alapszik.Ha a hurkok síkban helyezkednek el,akkor síkkötésről
1 - es ábra = síkkötés.
Ha körben,akkor körkötésről.
2 - es ábra = körkötés
A síkkötésnél az egyik sort a munka színén,a másik sort a munka visszáján kötjük,vagyis oda - vissza haladó sorokkal dolgozunk.Ha az egyik sor utolsó szemét is lekötöttük,akkor a munkát megfordítjuk,és a következő sort az előző sor utolsó szeménél kezdjük.
Körkötésnél folyamatosan a munka színoldalán haladunk.Az utolsó szem lekötése után a következő sort mindig az előző sor első szeménél kezdjük. ( a 2. ábra szerint az első szemet elütő színű fonallal megjelöljük. )
Kötőtűk.
A hurkokat ( szemeket ) különféle kötőtűkkel képezzük.Használhatunk síkkötőtűket ( 1.ábra ),körkötőtűket ( 2. ábra ) és harisnyakötőtűket ( 3. ábra )
3. ábra = harisnya kötőtűk.
Anyaguk változó.Leggyakrabban fémből,fából vagy műanyagból készülnek.
A sík kötőtűk egyik vége hegyes,a másik gömbben végződik,ezért csak síkkötésre alkalmas.A munkához egyszerre 2 db tűt használunk.
A kör kötőtűk 2 db kb 12-15 cm hosszú tűkből állnak.A tűk alsó végét különböző vastagságú és hosszúságú műanyagból készült szál köti őket össze.Síkkötésre és körkötésre egyaránt használhatók,de ügyelnünk kell a megfelelő minőségű tű kiválasztására.A tűk és a műanyagszál összeillesztése ugyanis nem mindig megfelelő.Ha a fonal ennél a pontnál megakad,akkor a hurkok nem tudnak könnyen átcsúszni a műanyagszálról a bal tűre.A szálak folytonos beakadása egyrészt akadályozza a munkát,másrészt tönkreteszi a fonalat.A kör kötőtűk használatánál,ha körben kötünk,ügyelnünk kell arra is,hogy a két tű és az összekötő szál együttes hosszúsága ne legyen nagyobb a készítendő ruhadarab kerületénél.Ha a szükséges szemsor rövidebb a kör kötőtűnél,akkor az utolsó és az eső szem nem ér össze,tehát nem tudunk körben kötni
Kőr kötéshez,kisebb átmérőjű ruhadaraboknál ( harisnya,zokni,sapka,kézelő,nyakszegély stb: ) a legcélszerűbb harisnyakötő tűket használni.Ilyenkor egyszerre 5 db,mindkét végén hegyes kb 20 - 22 cm hosszúságú tűvel dolgozzunk,és a sort alkotó hurkokat négy tűn egyenletesen elosztjuk.Az 5. tűvel először az 1. tűkről kötjük le a szemeket,majd a megüresedett első tűvel a 2.tűről stb:
A kötőtűk számozása egységesen történik.A tű száma a tű átmérőjét jelenti mm - ben .A leggyakrabban használt kötőtűk mérete 1 - től 10 mm -ig terjed,és feles méretekben is kaphatók.
A kötőtűnek összhangban kell lennie a választott fonal vastagságával,különben a kötött anyag megnyúlik,vagy túlzottan szoros lesz.A kötőtűk kiválasztásánál vegyük figyelembe azt is,hogy a szemképzés egyénileg éppoly változó,mint az írásmód.Ha lazán kötünk,akkor vékonyabb,ha szorosan kötünk,akkor vastagabb tűt is választhatunk ugyanahhoz a fonalhoz.
Fonalak:
A felhasználható fonalak mind alapanyagukat,mind kikészítésüket tekintve rendkívül sokfélék.A kézi kötéshez a pamut,a gyapjú vagy a műszálas fonalak egyaránt alkalmasak.
A fonalak mellett a ma divatos ruhadaraboknál gyakran találkozhatunk bőr - és taft szalagokkal,különféle zsinórokkal és egyéb textíliákkal is.Ezek alkalmazásánál ügyelni kell arra,hogy a felhasznált fonalak és az egyéb anyagok vastagsága hasonló legyen.
A készítendő ruhadarabokhoz szükséges fonal mennyiségét nem könnyű pontosan meghatározni.Ez függ a fonal vastagságától,a ruhadarab jellegétől,méretétől,a tervezett kötésmintáktól,az egyéni kötésmódtól stb :.Általában egy közepes méretű,hosszú ujjú pulóverhez vékonyabb szálú fonalból kb 30 - 40 dkg,közepes vastagságú fonalból 50 - 60 dkg,egészen vastag fonalból 1 kg szükséges.
Azt,hogy milyen fonalat vásároljunk,elsősorban a választott modell jellege határozza meg.
Rövid ujjú vagy blúz nélkül viselt úgy nevezett szobapulóverekhez a puhább tapintású,vékonyabb szálú fonalak alkalmasabbak.A sport pulóverekhez,mellényekhez,kabátokhoz,szoknyákhoz az érdesebb tapintású,merevebb tartású fonalak felelnek meg jobban.
A csipkeminták általában szebbek vékonyabb szálú fonalakból,a csavart minták a jobb tartást biztosító,vastagabb fonalakból mutatósabbak.
A buklé jellegű fonalakat rendszerint a színén sima vagy fordított kötéssel kötjük vagy más egyszerű mintával.Egyrészt azért,hogy a fonal jobban érvényesüljön,másrészt,mert az egyenetlen sodrású vagy noppos fonal a minták jellegét megváltoztatja vagy takarja.
Előfordul,hogy motringban vásárolunk fonalat,és nekünk kell gombolyítani.Ilyenkor lazán csavarjuk fel,és puha gombolyagokat készítsünk,mert különben a fonal elveszti rugalmasságát.
A fejtett fonalat ismét felhasználhatjuk,de ehhez megfelelően elő kell készíteni.Először motringokban csavarjuk,elütő színű fonallal több helyen átkötjük,majd langyos vízben és finom mosószerrel enyhén nyomkodva kimossuk.Felfüggesztve szárítjuk,így a víz súlyától a fonal kisimul.
Kötéstechnika.
A kötés kezdése:A kezdő szemsort alkotó hurkokat többféle módon képezhetjük.Ezek közül csak a leggyakrabban alkalmazott módszereket ismertetjük,kitérve arra is,hogy melyik milyen célra a legalkalmasabb.
Szállal képezett szemsor ( dupla kezdés ).
Ennél a kezdési módnál folyamatosan két szállal dolgozunk.A fonalat a 6. ábrán látható módon csavarjuk fel a bal kezünkre,úgy,hogy a fonal egyik végét szabadon hagyjuk.A gombolyag felé vezető szálat- a szükséges mennyiséget szabadon hagyva- a mutatóujjunkra csavarjuk,és a kézhátnál vezetve a kisujj és a gyűrűs ujj közé helyezzük.A szabadon hagyott szálat a tenyerünkön keresztül vezetjük,és a hüvelyk ujjra hurkoljuk,majd a 7. ábra szerint 3 ujjunkkal lefogjuk.
Ezután a jobb kezünkben tartott tűvel,ahogy az ábrán látható nyíl mutatja,a hüvelykujjunknál alkotott hurokba szúrunk,a mutatóujjunk felé vezető szálból ráhajtjuk a jobb tűre,és a ráhajtást a hurkon áthúzzuk.A hüvelykujjunkról a hurkot leengedve a szabadon lógó szálat kicsit meghúzzuk,hogy a jobb tűn képzett szem szorosabbá váljon.
Az első szem elkészítése után a szabadon lógó szálat ismét a hüvelykujjunkra hurkoljuk,és az előzőhöz hasonlóan elkészítjük a kezdő szemsorhoz szükséges többi szemet is ( 8.ábra )
Az így képzett szemsorral a kötés széle szép és rugalmas lesz,ezért a ruhadarabok elkezdéséhez ez a módszer a legalkalmasabb.
6 - os ábra. 7 - es ábra.
8 - as ábra.
https://www.youtube.com/watch?v=2QT47BSrnds
1 szállal képzett szemsor:( szimpla kezdés ).
A jobb kezünkben tartott tűre egy hurkot készítünk,és ezt követően csak egy szállal dolgozunk.A fonalat rácsavarjuk a bal kezünk mutatóujjára,és a kisujj és gyűrűsujj között vezetjük.A hurkok képzésnél a fonalat a 9. ábrán látható módon a hüvelykujjunkkal kifeszítjük.A mutatóujj felé vezető szálból ráhajtunk a jobb kezünkben tartott tűre,és a ráhajtást a kifeszített két szál között áthúzzuk.Ezután a hüvelykujjunkkal elengedjük a fonalat,a tűt pedig jobbra húzzuk,hogy az elkészült szem megfelelő módon rászoruljon.
A további szemeket ugyanígy készítjük ( 10. ábra )
Az egy szállal képzett szemsor nem elég rugalmas,ezáltal a kötésszél könnyebben megnyúlik,így a ruhadarabok elkezdésére kevésbé célszerű.Alkalmazása akkor indokolt,ha sor közben kell új szemeket képeznünk ( például gomblyukak készítésénél ),ilyenkor ugyanis csak egy szál áll rendelkezésünkre.
9 - es ábra.
10 - es ábra.
https://www.youtube.com/watch?v=lPxJ0jjQr7M
Sima szemekkel képzett szemek:Ehhez a kezdéshez 2 tű szükséges.A bal kezünkben tartott tűre egy hurkot kötünk.Ebbe a hurokba a jobb kezünkben tartott tűvel úgy szúrunk bele,mintha sima szemet készítenénk,majd a fonalból ráhajtunk a jobb tűre,és a ráhajtást a hurkin keresztül húzzuk.Ezután az áthúzott hurkot a jobb tűről rátesszük a bal tűre,és most ebből a szemből képezzük az új hurkot az előbbiek szerint.Addig folytatjuk,amíg a szükséges szemszámot elérjük.( 11.ábra ).
Ez a kezdési mód egyrészt lassú,másrészt kötésszélnek nem elég mutatós.Főleg akkor alkalmazzuk,amikor a sorvégeken több új szemre van szükségünk ( például denevérujjú pulóvereknél,sorhosszabbításnál. )
11. - dik ábra.
A körkötés elkezdése:Körkötésnél az ismertetett kezdési módok bármelyikét alkalmazhatjuk,azzal a különbséggel,hogy a hurkokat körkötőtűre vagy 4 db harisnya kötőtűre szedjük fel.( 12.ábra ) A szükséges szemeket egyenletesen osztjuk el a 4 tűn,de az utolsó tűre még 1 szemet felszedünk,mivel a kötés elkezdésénél a kezdő szemsor utolsó és első szemét összekötjük,hogy a sor elejét és végét összekötő szál ne nyúljon meg.
12. ábra.
https://www.youtube.com/watch?v=EhbVeS8LM1Q
Alapszemek képzése:A sima és fordított szemeket a kézi kötés alapjának is tekinthetjük.Ha ezeket megtanultuk,akkor már sok mindent tudunk:köthetünk többféle mintát,egyszerűbb ruhadarabokat,és könnyen megtanulhatjuk a további képzési módokat és technikai eljárásokat,hiszen ezek többsége a sima és fordított szemek képzésére épül vagy ezek felhasználásán alapszik.
Sima szem:A bal tűn levő szem előtt fekvő szálába szúrunk a jobb tűvel-elölről hátra-,majd ráhajtunk a fonalból a jobb tűre,és a ráhajtást áthúzzuk a szemen.( A jobb tű útját a 13. ábrán látható nyíl mutatja ) Ezután a szemet leengedjük a bal tűről,így a szem az új hurokkal együtt átkerül a jobb tűre.Ezt nevezzük lekötött szemnek.( 13- ábra. )
A sima szem képzését gyakorolhatjuk,ha 10 szem fölött kötünk néhány cm - t az első kötésmintával.
13. ábra.
Fordított szem:A fonalat a bal tűre fektetjük a lekötendő szem elé,a jobb tűre-hátulról előre-szúrunk a szembe,majd a fonalat ráhajtjuk a jobb tűre,és a ráhajtást a szemen áthúzzuk.A fordított szem képzésénél ügyeljünk arra,hogy a szál ne csússzon le a jobb tű alá.Ha ez eleinte nehézséget okoz,akkor a jobb kezünk hüvelykujjával fogjuk le a szem elé tett fonalat ( 14. ábra ).
A fordított szem képzését gyakorolhatjuk,ha 10-12 szem fölött kötünk néhány cm - t.
14.ábra.
https://www.youtube.com/watch?v=vX-HgK0IRUI
Szélszemek képzése:Ahhoz,hogy a kötött ruhadarab mindkét oldala ( széle ) egyenletesebb és szebb legyen,az első és az utolsó szemet a többitől eltérő módon kötjük.
Láncszegély.
A sor végén az utolsó szemet a kötésmintának megfelelően,simán vagy fordítottan kötjük le.A sor elején az előzőleg fordítottan lekötött szemet simán leemeljük,a szálat a munka mögött hagyva.Az előzőleg simán lekötött szemet fordítottan emeljük le,úgy,hogy a szál a munka előtt van ( 15.ábra )
15.ábra.
Gyöngyszegély:
A sor elején 1 szemet leemelünk ( úgy,hogy a szem hátsó szálába szúrunk a tű alatt,a munka mögött vezetjük ),majd a következő szemet simán lekötjük.
A sor végén az utolsó két szemet úgy kötjük le,mint a sima szemeket ( 16.ábra )
A kötés során általában a láncszegélyt használjuk.A gyöngyszegélyt inkább sálaknál,öveknél és olyan esetekben,mikor a kötésszélre utólag nem készítünk szegélyt,mivel ez a szél elég szoros,szabályos és nem hajlik vissza.
16.ábra.
A tanultak gyakorlásához kössünk néhány cm - t 10 - 12 szem fölött.
A kötés befejezése:Egyenesen befejezett szemsor:
A ruhadaraboknál legalkalmasabb módszer a következő:A sor első két szemét lekötjük ( a mintának megfelelően:a sima szemet simán,a fordított szemet fordítottan ),és az elsőként lekötött szemet a bal tű segítségével a második szem fölött áthúzzuk.Ezután lekötjük a következő szemet,és a jobb tűn levő szemet fölötte áthúzzuk.Ezt mindaddig ismételjük,míg a szemek e nem fogynak ( 17. ábra )
17.ábra.
Az ilyen módon,egy sorban befejezett szemsort a 18.ábrán láthatjuk.
18.ábra.
A kötés befejezésnél ügyelnünk kell arra,hogy a ruhadarab megfelelően rugalmas maradjon.Ha a befejezés túl laza,akkor a kötésszél megnyúlik,ha túl szoros,akkor összehúzza az anyagot.
https://www.youtube.com/watch?v=xJeUeHn3cYM
Ferdén befejezett szemek:
A ruhadaraboknál,például vállak készítésénél,a szemeket nem mindig egy sorban fejezzük be,hanem szem csoportonként több sorban.Ennél a befejezésnél az utolsó szemet nem kötjük le,hanem a bal tűn hagyjuk és a munkát megfordítjuk.A bal tűről most az első szemet leemeljük ( úgy,hogy a szál a munka mögött van ),és a lekötés nélkül hagyott szemet fölötte áthúzzuk.Ezután befejezzük a szem csoportokhoz tartozó többi szemet is,úgy,mint az egyenes szemsornál,majd tovább kötünk a sor végéig.
A 19.ábrán látható ferde szemsornál 20 szemet fejeztünk be.
19. ábra.
Szemek felszedése:
Az elkészült ruhadarabokon gyakran fel kell szednünk a már befejezett szemeket,vagy a szélszemeket,hogy különféle szegélyeket készíthessünk ( 20. ábra.
20. ábra.
A szemek felszedése után az első sort,a későbbi mintától függetlenül,rendszerint csavart sima szemekkel kötjük,mert így elkerülhető,hogy a felszedett szemek helyén lyuk keletkezzen.
Ügyelnünk kell arra is-ugyanilyen okból-,hogy a szemek felszedésénél a tű mindig a szem két szála alá szúrjuk be.
Nyakszegélyek készítésénél-mivel a kötésszél rendszerint kevésbé egyenletes-célszerűbb,ha nem a ruhadarab szemeit szedjük fel,hanem a fonalból új kezdő szemsort készítünk a következőképpen:a kötőtűt a munka színén a nyakkivágás szemének két szála alá szúrjuk,a fonalból ráhajtunk a tűre,és ezt a hurkot áthúzzuk a szemen,majd ráhelyezzük a kötőtűre.
A következő szemből ugyanígy új hurkot képezünk.Ezt addig ismételjük végig a nyakkivágáson,amíg visszaérkezünk az első szemhez.( 21.ábra )
https://www.youtube.com/watch?v=BPL4X6eRAvY
21.ábra.
Véletlenül lefutott szem felszedése:
Kötés közben előfordulhat,hogy valamelyik szem véletlenül több soron keresztül leszalad.Ilyenkor horgolótű segítségével a szemet a kötésmintának megfelelően kell felszednünk.A sima szemeket a munka színén képezzük,úgy,hogy a szemet a horgolótűre tesszük,és a keresztszálból képzett ráhajtást áthúzzuk a szemen.
Egyik szemet a másik után ugyanígy felfelé horgoljuk,majd az utolsó szemet visszatesszük a kötőtűre A fordított szemeket ugyanígy szedjük fel,de a munka viszályán.
Ha véletlenül eltévesztettük a kötésmintát,akkor szándékosan is lefuttathatunk 1-2 szemet néhány sorig,majd kijavítva újra felszedjük a szemeket;mert így nem kell a munkát lefejteni.
Különféle módon képzett szemek:
Az alapvető kötéstechnikai eljárások után érdemes a különféle módon képzett szemekkel is megismerkedni.
Az eltérő képzési módok szinte kimeríthetetlen variációs lehetőséget kínálnak,így a végtelenül sok kötésminta az itt bemutatott módszereken alapszik.
A különféle képzési módok és kötéstechnikai eljárások azonban nemcsak a kötésminták készítéséhez szükségesek,hanem a ruhadarabok formálásához ( szaporításhoz,fogyasztáshoz ) is.
A különféle szemképzési módok és kötéstechnikai eljárások leírását ábrák egészítik ki.Az ábrákon látható fekete nyilak mindig a jobb kezünkben tartott tű útját jelölik.
Csavart szemek:
A szemeket nem a megszokott módon kötjük le,hanem úgy,hogy a szem közben megfordul,és ezáltal a készítendő minta jobban érvényesül,vagy egyéb ok miatt ez a kedvezőbb.
Csavart sima szem:
A jobb tűvel nem a szem elől fekvő szálba szúrunk,mint a sima szem készítésénél,hanem a szem hátsó szálába-elölről hátrafelé-,ezáltal a szem megcsavarodik.Ezután ráhajtunk a fonalból a jobb tűre és lekötjük a szemet ( 22.ábra. )
22.ábra.
https://www.youtube.com/watch?v=nUrqp9FIrEo
Csavart fordított szem:
A fonalat a bal tűn levő szem elé fektetjük,mint a fordított szem készítésénél,de a jobb tűt nem a szem első szálába szúrjuk,hanem a 23.ábrán látható módon a hátsó szálba-hátulról előre-,így a szem megcsavarodik.Ekkor a fonalból ráhajtunk a jobb tűre-felülről lefelé-,és lekötjük a szemet.Ehhez a művelethez a bal tűt kissé magunk felé kell fordítani,mert így könnyebben hozzáférhetünk a szemhez.Ügyeljünk arra,hogy a fonal a tű alá kerüljön,mert a szálat felülről lefelé kell ráhajtani a jobb tűre.
23.ábra.
https://www.youtube.com/watch?v=_iRGsftCPl4&feature=kp
Leemelt szemek:
A gyakori és könnyen elsajátítható kötéstechnikai eljárások közé tartoznak.A szemeket nem kötjük le,csak beleszúrunk a szembe és átemeljük a másik tűre.Az átemelés azonban többféle módon történhet,és közben a fonalat is különbözőképpen vezethetjük.
Simán leemel szem.
A simán leemelt szemnél, úgy szúrunk bele a szembe, mint a sima szem kötésénél (alulról felfelé), de hurkot nem húzunk át a szemen, hanem csak átemeljük a régi szemet a jobb tűre.
Fordította leemelt szem.
A kötésminták általában ezt a leemelt szemet írják elő, míg a simán leemelt szem meglehetősen ritka. Ezért, ha a leírás nem tünteti fel külön, hogy milyen leemelt szemről van szó, akkor mindig fordítottan leemelt szemet készítünk. Úgy szúrunk bele a szembe, mint a fordított szem készítésénél (jobbról balra), de hurkot nem húzunk át a szemen, hanem csak átemeljük a régi szemet a jobb tűre.
Ráhajtással képzett szemek.
A legegyszerűbb kötéstechnikai eljárások közé tartoznak.
Főleg az azsúr-és a csipkemintáknál gyakoriak,mivel a ráhajtások leengedésénél vagy lekötésénél lyukak keletkeznek,de más mintáknál is előfordulnak.
1 ráhajtás:a fonalat egyszer ráhajtjuk a jobb tűre,elölről hátrafelé (27.ábra. )
27.ábra.
2 ráhajtás:a fonalat kétszer hajtjuk rá a jobb tűre,mindig elölről hátrafelé ( 28.ábra )
28.ábra.
Ráhajtással leemelt szem.
A fonalat a bal tűre fektetjük a szem elé,úgy,mintha a fordított szem készítésénél,és a szemet az elé tett szállal együtt átemeljük a jobb tűre ( 29. ábra )
29.ábra.
1 ráhajtást leengedünk.
Az előző sorban készített ráhajtást leengedjük a bal tűről,vagyis szabadon csúszni hagyjuk. ( 30. ábra. )
30.ábra.
1 szemet a ráhajtással simán összekötünk.
Egyszerre szúrunk bele a szembe és a mellette lévő ráhajtásba,úgy,mint amikor sima szemet kötünk,majd ráhajtunk a jobb tűre,és a fonalat a szemen és a ráhajtáson egyszerre keresztül húzzuk.Ezután a szemet és a ráhajtást leengedjük a bal tűről. ( 31.ábra )
31.ábra.
1 szemet a ráhajtással fordítottan összekötünk.
Egyszerre szúrunk bele a szembe és a ráhajtásba,mint a fordított szem kötésénél,majd ráhajtunk a jobb tűre és a fonalat egyszerre áthúzzuk a szemen és a ráhajtáson.A szemet és a ráhajtást leengedjük a bal tűről. ( 32.ábra )
32.ábra.
Szaporított szemek.
Ide soroljuk azokat a kötéstechnikai eljárásokat,amikor sor közben vagy a sor végén a már meglevő szemek számét a kötésminta vagy a ruhadarab formálása miatt növelnünk kell.
Egy szemet kétszer kötünk le.
Először a szem elől fekvő szálába szúrunk,és így húzzuk át a szemen,másodszor a szem hátsó szálába szúrunk,és ismét áthúzunk egy hurkot;és csak ezután engedjük le a szemet a bal tűről. ( 33.ábra )
33.ábra.
Egy szemből három szemet képezünk.
Először a szemet lekötjük simán,utána ráhajtunk a jobb tűre,majd a szemet ismét lekötjük simán;és csak ezután engedjük le a bal tűről.
( 34. ábra )
34.ábra.
Egy szemet háromszor kötünk le.
A szemet először lekötjük simán,másodszorra fordítottan,harmadszorra ismét simán;és csak ezután engedjük le a bal tűről. ( 35. ábra )
35.ábra.
Ha a szemet nem csak háromszor kell lekötnünk,
akkor az előírásnak megfelelően többször kötjük le;
felváltva hol simán,hol fordítottan.
Keresztszálból képzett sima szem.
A jobb tűvel felemeljük a két sima szemet vízszintesen
összekötött szálat ( keresztszálat ),
és a bal tűre helyezzük.Ezután a jobb tűvel úgy kötjük
le,mint a csavart sima szemet. 36.ábra ).
( A szem megcsavarodása azért fontos, mert így a
keresztszál megrövidül,és a szaporítás nyomán
keletkező lyuk kisebb lesz )
37.ábra.
Fogyasztott szemek.
A kötés során-a szaporított szemekhez hasonló
gyakorisággal-fordul elő olyan eset,amikor a meglevő
szemek számát a kötésminta vagy a ruhadarab
megformálása csökkentenünk kell.
Kötés mintáknál a szemeket-az előírásnak megfelelő
annyiszor fogyasztjuk,ahányszor szaporítunk,így a
szemek száma a kötés során tulajdonképpen
változatlan marad.A kötött ruhadaraboknál hol az
egyik,hol a másik eljárást alkalmazunk,így a szemek
száma növekszik vagy csökken,és a ruhadarab alakja
is ennek megfelelően változik.
A szemek fogyasztásának többféle módja ismeretes.
Ha a szemeket összekötjük,akkor a fogyasztás vonala
jobbra dől,ha a szemeket áthúzva kötjük össze,
akkor a fogyasztás vonala balra dől,ezért nem
mindegy,hogy mikor melyiket alkalmazzuk.
Erre vonatkozó útmutatással.A kötött ruha darabok
formálása.
két szemet simán összekötünk:
Mind két szemben egyszerre szúrunk bele a jobb
tűvel,úgy,mint a sima szemné,majd ráhajtunk a jobb
tűre,és a hurkot mindkét szemen egyszerre áthúzzuk.
Ezután a két szemet egyszerre engedjük le a bal tűről.
(38.ábra. )
38.ábra.
Két szemet fordítottan összekötünk:
Mindkét szemben egyszerre szúrunk bele a jobb tűvel,mint a fordított szemnél,majd ráhajtunk a jobb tűre,és a hurkot mindkét szemen egyszerre áthúzzuk,majd a két szemet egyszerre engedjük le a bal tűrő. ( 39. ábra )
39.ábra.
Két szemet áthúzva összekötünk:
Az első szemet simán átemeljük a bal tűről a jobb tűre ( úgy szúrunk bele a szembe,mint a sima szemné. ),majd a második szemet simán lekötjük,és a leemelt szemet a bal tűvel a lekötött szem fölött áthúzzuk ( 40.ábra.)
40.ábra.
Három szemet simán összekötünk:
A három szembe egyszerre szúrunk bele a jobb tűvel,úgy,mint a sima szemnél,majd ráhajtunk a jobb tűre,és a hurkot mind a három szemen egyszerre áthúzzuk,majd a három szemet egyszerre leengedjük a bal tűről.A műveletet könnyebben elvégezhetjük akkor,ha a szemeket e lekötés előtt kissé meglazítjuk.( 41.ábra )
41.ábra.
Három szemet fordítottan összekötünk:
A három szembe egyszerre szúrunk bele a jobb tűvel,úgy,mint a fordított szemnél,majd ráhajtunk a jobb tűre,és a hurkot a három szemen egyszerre áthúzzuk. Ezután a három szemet egyszerre leengedjük a bal tűről.Itt is ajánlatos lekötés előtt a szemeket kissé meglazítani. ( 42. ábra )
Három szemet áthúzva összekötünk:
Az első szemet simán leemeljük ( úgy szúrunk bele a szembe,mint a sima szemnél ),a következő két szemet simán összekötjük,és a leemelt szemet a két összekötött szem fölött a bal tű segítségével áthúzzuk ( 43.ábra. )
43.ábra.
Három szemet áthúzva összekötünk
Az eső két szemet simán leemelünk ( úgy szúrunk bele a szembe,mint a sima szemnél ),a harmadik szemet simán lekötjük,és a két leemelt szemet a lekötött szem fölött a bal tű segítségével áthúzzuk ( 44.ábra ).
44.ábra.
Sima szemet jobbra keresztezünk:
A bal tűről a második szemet az első szem előtt simán lekötjük,de nem engedjük le a tűről,hanem előbb az első szemet is simán lekötjük;és csak ezután csúsztatjuk le mindkét szemet egyszerre a bal tűről ( 45.ábra ).
45.ábra.
1 sima 1 fordított szemet jobbra keresztezünk:
A bal tűről a második szemet az első szem előtt simán lekötjük,de nem engedjük le a bal tűről,hanem előbb az első szemet kötjük le fordítottan;és csak ezután csúsztatjuk le mindkét szemet egyszerre a bal tűről ( 46.ábra ).
46.ábra.
2 sima szemet balra keresztezünk:
A bal tűről először a második szemet kötjük le,úgy ,mint ahogyan a csavart sima szemet kötjük,de nem engedjük le a bal tűről,hanem előbb lekötjük az első szemet simán: és csak ezután csúsztatjuk le mindkét szemet egyszerre a bal tűről ( 47.ábra ).
47.ábra.
2 sima szemet keresztezhetünk balra úgy is,hogy a bal tűről az első szemet segédtűn a munka elé tesszük,majd a második szemet simán lekötjük;és ezután a segédtűn levő szemet is lekötjük simán.
1 fordított és 1 sima szemet balra keresztezünk:
A bal tűről az első szemet segédtűn a munka elé tesszük,a második szemet fordítottan lekötjük,és a segédtűn levő szemet ezután kötjük le simán.
4 sima szemet jobbra keresztezünk:
A bal tűről az első 2 szemet segédtűn a munka mögé tesszük,a következő 2 szemet simán lekötjük,majd a segédtűre tett 2 szemet is simán lekötjük.
Ha 6,8 vagy ennél is több szemet kell jobbra kereszteznünk,akkor a kötésmintának megfelelő számú szemet segédtűn a munka mögé tesszük,majd a szemeket a kötésminta előírása szerint lekötjük.
4 sima szemet balra keresztezünk:
A bal tűről az első 2 szemet segédtűn a munka elé tesszük,a következő 2 szemet simán lekötjük,majd a segédtűre tett 2 szemet is simán lekötjük.
Ha 6,8 vagy ennél is több szemet kell balra kereszteznünk,akkor a kötésmintának megfelelő számú szemet segédtűn a munka elé tesszük,majd a szemeket a kötésminta előírása szerint lekötjük.
Színváltásnál alkalmazott kötés technikai eljárások:
Vízszintesen csíkos mintáknál,amikor a színek a soron belül nem változnak,a színváltás nem okoz problémát,hiszen a sorvégeknél történik,ahol a használaton kívüli fonalat vagy elvágjuk,vagy ha ugyanaz a szín néhány sor után ismétlődik,akkor a sor végénél vezetjük.
Ha viszont a színek a soron belül is változnak,akkor a színváltás más módon történik.
Norvég mintánál és bordűr jellegű mintáknál általában kétféle szín gyakran változik a soron belül.Ilyenkor mindkét fonalat végigvezetjük a soron,és a mintának megfelelően az egyik szemet
( vagy szemeket ) az 1 - es fonalból,a másik szemet( vagy szemeket)pedig 2 - es fonalból kötjük. Azt a szálat,amelyikkel nem dolgozunk,a munka viszályán vezetjük.Ügyelnünk kell arra,hogy a vezetett szál ne legyen túl feszes,mert akkor összehúzza a kötött anyagot.
Ha kettőnél több színből áll,akkor ennek megfelelően több szálat kellene végigvezetni a soron,ami nagyon vastaggá tenné az anyagot.Ilyen esetben célszerűbb a ritkábban előforduló színnel kötendő szemeket inkább az alapszínnel kötni,és a kimaradó mintát utólag kötést utánzó öltésekkel rávarrni az elkészült anyagra.
A mai divatos geometrikus mintáknál vagy szabálytalan alakú foltoknál több szem fölött,több soron keresztül ugyanazzal a színnel kötünk.Ezeknél a mintáknál a fonalvezetés felesleges,mivel a ugyanaz a szín csak egyszer fordul elő,vagy csak néhányszor ismétlődik a soron.A hosszan vezetett szálak csökkentenék az anyag rugalmasságát és vastaggá tennék a kötött ruhadarabot.
Ezeknél a mintáknál jobb,ha minden színt külön-külön gombolyagból kötünk.
Színváltásnál az előző fonalat elengedjük,és a mintának megfelelő színű szállal kötünk tovább.Ügyelnünk kell azonban arra,hogy a két színű fonalat minden színváltásnál gondosan keresztezzük,mert különben a lyuk keletkezik a ruhadarabon.
A keresztezéseket mindig a munka viszályán végezzük,úgy,hogy az elengedett szál belülre kerüljön,így az új szál kívülről átfogja ( keresztezi ) a használaton kívül helyezett fonalat.
Színes motívumok készítésénél a gyakori színváltás és a sok gombolyag nehézkessé teheti a munkát,ezért célszerűbb sima kötéssel elkészíteni a megfelelő méretű ruhadarabokat,amelyre utólag kötést utánzó öltésekkel varrjuk fel a különféle színű mintákat.
Kötött ruhadarabok formálása:
A kötött anyagot könnyű formáLhatósága és a kötésminták sokféLesége
kimerítheretLen variációs Lehetőséget kínáL,így a kézi kötés gyorsan
és rugalmasan aLkalmazkodik minden divatirányzathoz.A kötött puLóverek,
meLLények,kabátok stb:hosszúsága,bősége,jeLLege foLyamatosan váLtozik
ugyan,de mindíg szívesen viseLt,hasznos tartozékai az öLtözködésnek.
A mai divat kedvez a kötésseL most ismerkedőkkeL.A puLóverek jeLentős
része egyenes ujjú és csónaknyakú,így eLkészítésük áLtaLában nem okoz
nehézséget.Az egyenes vonaLú puLóverek meLLett-természetesen
taLáLkozhatunk más,nagyobb szakérteLmet vagy gyakorLatot igényLő
ruhadarabokat is.BármiLyen ruhadarabot készítünk,az eredményes munkának
aLapvetőnfeLtéteLek,hogy a kész puLóver,kabát vagy kardigán az eLképzeLt
formának és méretnek megfeLeLjen.Hiába ismerünk sokféle kötésmintát,
hiába tudunk ügyesen kötni,ha az eLkészüLt ruhadarab túLzottan szűk
vagy bő,a szükségesnéL jóvaL rövidebb vagy hosszabb,akkor nem sok
örömrt okoz viseLőjének és egész munkánk kárba veszett.
A kötött ruhadarabok megfeLeLő formáLásához pontosan keLL,hogy hány
szemmeL kezdjük,hány sort kössünk egyenesen,meLyik sorban hogyan és
hány szemet keLL szaporítínunk vagy fogyasztanunk STB:
Mindezeket a modeLLek Leírása rendszerint közLi ugyan,de a megadott
számokhoz csak akkor tarthatjuk magunkat,ha a Leírt modeLL mingen
szempontbóL megfeLeL:ha ugyanoLyan fonaLLaL és tűveL,és az áLtaLunk
eLkészített mintadarab is pontosan megegyezik a közöLt próbakötés
méretéveL.Az egyéni kötésmódboL adódó küLönbségek azomos fonaL és tű
esetén is számottevőek Lehetnek. ( 50 cm széLes ruhadarabnáL már közeL
10 cm-es eLtérés is Lehetséges.) OLyan eset viszonyLag ritkán forduL
eLő,amikor a szükséges méret,a vásároLt fonaL és az egyéni kötésmód is
a megadottaL pontosan megegyezik,ezért a Leírásban szerepLő számokat
sokszor módosítanunk keLL,vagy ha Leírás nem áLL rendeLkezésünkre,akkor
a szükséges szemek számát magunknak keLL megáLLapítani.
A szemszámítás mindíg a szabásminta és a próbakötés aLapján történik,
ezért indokoLt mindkettőveL részLetesebben fogLaLkozni.
A szabásminta.
ÁLtaLában minden kiagványban a bemutatott modeLLekhez meLLékeLnek
méretarányosan kicsinyített szabásmintákat is.Ezek Legtöbbször csak
a teLjes szabásminták feLét mutatják,és a ruhadarab középvonaLát
szaggatott vonaL jeLzi.A szabásminták meLLett dzámokat taLáLunk,
ameLyek a méreteket fejezik ki cm-ben.Nem biztos azonban,hogy a
megadott méretek számunkra is megfeLeLőek,ezért ezt eLLenőrizni keLL.
Ha nem ismerjük pontosan a saját méreteinket,akkor eLőször is magunkat
mérjük meg.
;A Legfontosabb méretek:meLLbőség,derék-és csípőbőség,a hát és a kar
hosszúsága "
Ha a méret nem vagy nem mindenhoL feLeLnek meg számunkra,akkor a
szabásmintát a saját méreteinknek megfeLeLően módosítanunk kell.
A kicsinyített szabásmintáróL- a módosított méretek aLapján- készítsünk
csomagoLópapírbóL természetes nagyságú ( 1:1 arányú )szabásmintát.Ezt
több szempontbóL is hasznos:kötés közben a ruhadarabot a szabásmintára
fektetve pontosabban tudjuk eLLenőrizni a méretet,megjeLőLhetjük a
fogyasztások vagy szaporítások heLyét,ráírhatjuk az ehhez szükséges
szemek és sorok számát STB:
A próbakötés
Sok bossúságtóL és feLesLeges munkátóL kíméLhetjük meg magunkat,ha nem
sajnáLjuk a próbakötésre szánt időt,és a ruhadarab eLkezdése eLőtt eLőbb
mintadarabot készítünk.A mintadarabot minden esetben oLyan fonaLLaL,
OLyan mintávaL és oLyan méretű tűveL keLL kötnünk,mint amiLyenneL majd
a váLaztott modeLLt készítjük.( TöbbféLe minta esetén többféLe minta-
darabot keLL kötni.)
A mintadarabot 10x10 cm-néL vaLamiveL nagyobbra készítsük,mert így
könnyebben megáLLapítható a szükséges szemek száma!
hogy kell kötni a gomblyukat?
VálaszTörlés